Mit tudunk az E-számokról?1990 után megjelent Kelet-és Közép Európában az addig kevésbé ismert adalékanyagok,melyet röviditve E-számoknak hívunk.Több vélemény szerint az E adalékanyagok az okozója sok betegségnek és halálozásnak.Az már biztos, hogy soknak a fogyasztása nem javasolt.Az E-számok meghatározása a következő,mely a Magyar Élelmiszerkönyvben olvasható:
A hatályos szabályozás szerint „adalékanyag minden olyan élelmiszerként önmagában nem fogyasztott és jellemző élelmiszer összetevőként nem alkalmazott anyag – tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem –, amelyet az adott élelmiszer gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása és tárolása során technológiai célból szándékosan adnak az élelmiszerhez, melynek eredményeként önmaga vagy származéka közvetlenül vagy közvetetten az élelmiszer összetevőjévé válik”. (Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-89/107 sz. előírás)
Az E adalékanyagok nagy üzlet és sok élelmiszerben használják.Jó volna tisztában lenni a hatásukkal.A Wikipédián olvashatunk részletesen az E adalékanyagokról.
Az E számok az Európai Unióban engedélyezett étel adalékanyagok rövid jelölései, amelyek a feldolgozott ételek címkéin gyakran szerepelnek Európában.
A számozás az International Numbering System (INS)-t követi, amit a Codex Alimentarius bizottság állapít meg. Az INS adalékanyagoknak csak egy részét engedélyezte az EU.
Az adalékok felhasználása évek óta folyó vita tárgya. Sok adalékanyagról a laikusok úgy gondolják, hogy olyan betegségek kialakulásáért felelősek, mint az allergia, a neurológiai betegségek, emésztési zavarok, rák, szívbetegség és arthritis, de ezeknek csupán töredékéről bizonyosodott be ez az állítás, és jó részük már nem is található az élelmiszeradalékok között. Az utóbbi években felmerült a kérdés, hogy az élelmiszeradalékok egy része genetikailag módosított eredetű. Néhányuk nem felel meg vallási (például kóser, halal) vagy vegetáriánus előírásoknak.
Az élelmiszer-adalékokról magyar nyelven is számos helyen olvashatunk. Ezeknek a forrásoknak a színvonala meglehetősen egyenetlen és jól tükrözi a közvélemény tájékozatlanságát. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal legutóbbi, nem reprezentatív felmérése szerint összesen 303 megkérdezett közül 46,9 százalék (142) úgy vélte, hogy az összes adalékanyagot be kellene tiltani. A válaszadók 35,6%-a (108) szerint az adalékanyagok veszélyesek lehetnek az egészségre, míg 14,5%-uk (44) gondolja ennek éppen ellenkezőjét, vagyis, hogy az adalékanyagok nem jelentenek veszélyt, mert szabályozott, ellenőrzött anyagokról van szó. A szavazók 3%-a vagy nem tudott választ adni, vagy teljesen ártalmatlannak tartja az adalékanyagokat.
Korunk élelmiszer-gyártása nem képzelhető el adalékanyagok használata nélkül. A fogyasztó igényli a széles termékválasztékot, a gyártó törekszik a költségek minimalizálására, s a lehető legegyszerűbben kivitelezhető technológiák alkalmazására. Ehhez viszont elengedhetetlenül szükséges a stabil, könnyen kezelhető anyagok használata, melyek lehetővé teszik a megbízható, állandó minőségű termékek gyártását.
Élelmiszer-adalékanyag akkor engedélyezhető, ha alkalmazásának szükségessége technológiailag igazolható és a kívánt cél más, gazdaságosan és technikailag megvalósítható módszerrel nem érhető el, illetve, ha a javasolt felhasználási szinten a jelenleg rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján nem jelent veszélyt a fogyasztók egészségére, valamint nem vezeti félre a fogyasztót. Az engedélyezett anyag biológiai hatását rendszeresen felülvizsgálják a legújabb tudományos eredmények figyelembe vételével.
Valószínűleg számos laikust meglepne John Hoskins, környezetvédelmi toxikológus alábbi véleménye: „Bármelyik tál ételünkben egyedül azokat az anyagokat fogyaszthatjuk biztonságosan, akár természetes vagy mesterséges eredetűek, amelyek növényvédőszerek, hormonok vagy E-számmal rendelkező élelmiszeradalékok maradványai[, mert ezekről tudunk a legtöbbet - a ford. megjegyz.]. Minden mást az ételünkben bizalmi alapon fogyasztunk el.”Ugyanezen okból korlátozzák az antibiotikumok felhasználását, nemcsak az élelmiszerben, de az élelmiszer elállítása céljából tartott állatoknál is. Az antibiotikum-lista oroszul is megtalálható az Interneten Az Európai Bizottság 70/524 sz. direktívája főként a szárnyasok tápjához adható antibiotikumokat sorolja fel , magyarul:
Az élelmiszer-adalékanyagról a világhálón hozzáférhető források közül a legalaposabb, a laikus felhasználó számára szemléletében valószínűleg szokatlan (mert nem a közhelyeket és téveszméket ismételgető) összeállítás Dr. Gunda Tamás: Élelmiszeradalékokról elfogultság nélkül c. műve. Egy másik összeállítás az Élelmiszeradalék információs portál, ez azonban sajnos számos téves információt is tartalmaz.
Számos szervezet és magánszemély, akik elsősorban a zöld szervezetekhez állnak közel, a hivatalosan hozzáférhető információkat nem érzik elegendőnek, ezért gyakran új összeállításokat készítenek, a legtöbb esetben külföldi kiadványok és a világhálón hozzáférhető információk kritikátlan átvételével. Az így keletkező információforrásokat, amelyek tények és téveszmék laikusok számára kibogozhatatlan keverékét tartalmazzák, pl. rendkívül óvatosan kell kezelni. Az élelmiszeradalékok megítélése körüli kommunikációs szakadék áthidalására (t.i. a szakértők legyintenek az aggályokra és tudományos – a fogyasztók számára alig, vagy egyáltalán nem érthető – magyarázatokat adnak, ugyanakkor megjelennek olyan különböző hírek és listák egy-egy adalékanyag és az azt tartalmazó élelmiszerek veszélyességéről, ami mögött a szenzációkeltés, vagy a piaci verseny, a versenytárs van) az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egy közös kiadványt tett közzé, amelyben a legfontosabb tényeket, feltételezéseket és téveszméket járják körül.
Forrás : hu.wikipedia.org
