Akit érdekel a masszázs annak a figyelmébe ajánlom ezt a részletes cikket.Szerzője Dakó László.
1. A masszázs története
A masszázs egy nagyon régi differenciált gyógymód, már időszámításunk előtt is alkalmazták, de igazán csak a XX. Század 2. felében ismerték el, és vezették be a gyógyítás kiegészítéseként. Hippokratész (I.E. 460-377) a krónikus betegeknek fürdőt és masszázst javasolt. A masszázs szó francia eredetű, de eredetét tekintve megoszlanak a vélemények. A fogások elnevezése is francia eredetű. Magyarországon Mátyus Pál véleménye teljes egészében megegyezett Hippokratész eszméivel. A klasszikus svédmasszázs fogásait P.H. Ling (1776-1839) vívómester és tornatanár alakította ki. 1890-től az orvosi egyetemeken oktatták, William Murell vezette be, az orvosképzés része lett. 1898-ban Head felfedezte a bőrtakaró és a belső szervek közötti reflektórikus kapcsolatot és szegmentális összefüggéseket. 1929-ben Elisabeth Dicke német gyógytornász kidolgozta a kötőszöveti masszázs elméletét és speciális gyakorlati technikáit.
2. A masszázs felosztása, annak jellemzői
Reflex masszázsok: kötőszöveti, szegment, csonthártya, periosztális masszázs
Klasszikus svédmasszázs: ezeket a fogásokat használja a reflex masszázs is.
Célja szerint: sport, fürdős, gyógy (klasszikus svéd), reflex (kötőszöveti, szegment, periosztális).
Sport: teljesítmény-fokozásra
Fürdős: frissítő, kondicionálás
Gyógy: terápiás céllal alkalmazzuk, gyógymasszőrök végzik betegeken, orvosi előírásra.
Reflexzóna: közvetett úton, reflexesen, az idegrendszeren keresztül fejti ki hatását. (távolhatás).
3. A masszázs élettani hatása
Helyi hatás: általános, távol, konszenzuális hatás.
Bőrre való hatás: kézzel ledörzsöljük az elhalt hámréteget, a bőr hamarabb regenerálódik, jobb anyagcsere…
Hisztamin és bradicinin termelődik: hisztamin tágítja az ereket, kitágulnak a kapillárisok (schunt-hatás). Bradicinin hatására javul az anyagcsere, csökken a vérnyomás, gyorsul az emésztés…
Bőr alatti kötőszövet: a nyirokkeringés fokozódik, bőr értágító hatása
Izmok: ereket tágítja, az izommunka akár 20-szorosára is emelkedhet.
Izomtónus: tonizáló hatás, hipertónust csökkent, hipotónust növel.
Távolhatás: konszenzuális hatás: egyik oldalt kezelve hatunk a másik oldalra is. Reflexhatás is távolhatás.
Idegrendszerre való hatás: nyugtató, fájdalomcsillapító.
Indikáció: mozgásszervi problémákra, ízületi elváltozás, degeneratív elváltozás, chronicus gyulladás, belszervi elváltozások, idegrendszerre is lehet hatni (perifériás idegbénulás, petyhüdt bénulás, izomsorvadás megállítása).
4. A svéd masszázs elmélete
A fizioterápián belül helyezkedik el, mechanikai energiát hasznosít. Kézzel végzett, test felületén rendszeres, betanult, adagolt erejű, kézi fogások sorozata. A masszázs technikai feltételei: helyiség, hőmérséklet, világítás, állítható magasság, hengerpárnák, takaró. Személyes feltételek: ápolt, gondozott, kedves, kéz tiszta, köröm rövid, se gyűrű, se óra.
Vivőanyagok: a modern masszázs nem használ vivőanyagot, ha mégis, akkor csak a hintőport engedélyezik, ez TB támogatott. Azért jó, mert csúszik, amennyire kell, de eltömíti a pórusokat, szárít. Olaj: jó, mert csúszik, a mennyiségre nagyon kell figyelni.
Irány: anatómiai viszonyoknak megfelelően, perifériáról a centrum felé, a szív és keringési iránynak megfelelően, mindig az egészséges oldalon kezdve, az egyik kéz mindig a betegen.
A masszázs előtt célszerű a fürdő (higiénia, ellazítja az izmokat).
Alapfogások: simítás, dörzsölés, gyúrás, vibrálás, ütögetés.
5. A svédmasszázs ellenjavallatai
Láz, akut gyulladás, visszér, szív- és keringési rendellenesség, magas vérnyomás, menses deréktáj, fertőző betegség, epilepszia, terhesség deréktáj, ittas, vérzékeny, daganatos
6. A svédmasszázs fogásai:
Öt alapfogás: simítás, dörzsölés, gyúrás, vibráció, ütögetés.
Simítás: bevezető, ráhangoló, nyugtató, fájdalom csillapító, diagnosztizáló. Teljes tenyérrel, a bőrrel párhuzamosan. Kétkezes hosszanti, körkörös, haránt, 8asok, nehezített kezes.
Dörzsölés: mélyebb, kötőszövetre ható. A kéz szöget zár be a kezelendő felülettel. Vasaló, gyalu, fűrész, fenyőfa. Tenyérgyökkel, 3.-4. ujjal, hüvelykujjal.
Gyúrás: izmokra hat, elmozdítja. Egykezes-kétkezes, körkörös, haránt, redő, mángorlás, plesselés, intermittálás.
Vibráció: váltakozó nyomást hoz létre a bőrön, ritmikus, kis amplitudójú. Teljes tenyérrel, tenyérgyök, kisujjél, ujjbegy, ököl, gép. Spasztikus izomzatnál, hurutos betegségeknél nyákoldó.
Ütögetés: megszakítjuk a kontaktust a bőrfelülettel. Rövid ideig tartó: összehúzza az ereket. Hosszú ideig tartó: értágító hatás. Kopogtatás, paskolás, vágás, hanyintott öklözés. Intermittálás.
7. A kötőszöveti masszázs elmélete
A belső szervek és szervrendszerek a megfelelő szegmentumok interstitialis(szövet közötti) kötőszövetben feszülések és behúzódások jöhetnek létre. A behúzódás nagymértékű folyadéklerakásról számol be, míg a duzzanat folyadék visszatartásáról árulkodik. A kötőszöveti masszázs a kötőszövetből vegetatív áthangoló hatást indít el, mert az interstitialis kötőszövet kapcsolatban áll az vegetatív idegrendszerrel.
Indikáció:reumatikus, mozgásszervi problémák, asztma, emésztőszervi megbetegedés, gyomorbántalmak, izomfájdalom, fejfájás.
Kontraindikáció: láz, akut gyulladás, visszér, magas vérnyomás, fertőző beteg, epilepszia, elmezavar, ittas, vérzékeny, daganatos beteg.
Az első kezelés 40-45 percet vesz igénybe, utána 20-25 perc. Egy kúra 15-18 alkalom.
Reakciók: bőrreakció: pihenés helyén pirosodás. Humorális reakció: fáradtság, aluszékonyság. Vegetatív reakció: libabőr, izzadás.
8. Kötőszöveti masszázs ellenjavallatai
Kontraindikáció: láz, akut gyulladás, visszér, magas vérnyomás, fertőző beteg, epilepszia, elmezavar, ittas, vérzékeny, daganatos beteg.
9. A kötőszöveti masszázs fogásai
A 3. és 4. ujjbeggyel végezzük. A kéz pronáció-szupináció közötti félállásban van, a váll és a könyök merevített, a húzás teljes karral történik. A fogás kétütemű vagy háromütemű technikából áll. A kötőszövet feszülésének csökkenésével az elhúzhatóság hossza nő.
10. A szegment-masszázs elve, alkalmazási területe
Szegmentek-szelvényekre épül. Egy szelvény idegvégződéshez tartozik. Ha a szegment megváltozik, a belszervre is hat, ugyanígy a belszerv betegsége tapasztalható a szegmenten.
3 lépésben történik: 1. diagnosztizálás (általálnos svéd masszázs, simítások, dörzsölés, fenyőfa, gyöki fellazítás). 2. alulról felfelé a szegmentek átdolgozása. Egy szegmenten addig dolgozunk, amíg fel nem lazul a kötőszövet. 3. Kiegészítő svédmasszázs.
11. A szegment-masszázs javallati, ellenjavallatai
Indikáció: mozgásszervi, reumás, fejfájás, izomfájdalom, funkcionális belszervi elváltozások, asztma, szív, keringési betegségek.
Kontraindikáció: láz, akut gyulladás, szív és keringési rendellenességek, magas vérnyomás, fertőző betegség, terhesség, epilepszia, elmezavar, daganat, vérzékenység, osteoporosis.
12. A szegment-masszázs során fellépő negatív jelenségek és azok megszüntetése
Fejfájás szegment: rosszul lesz, szédül, fokozódik a fejfájás: homlok, szem középről kifelé simítani.
Hátmasszázsnál kulcscsont-szegycsont közötti szúró fájdalom: nagy mellizmot gyúrni.
Lapockatövis alatt és felett fájdalom: azonos oldali hónaljárok simítása, enyhe dörzsölése
Hónaljároki kezelésnél (balról) szívproblémát okoz bal alsó bordaívtől: szegycsontig simítani.
Maximálpontok: gyomor bal lapockatövis árka feletti fájdalom: bal alsó bordaívtől szegycsontig.
Hát humeralis részét maszírozva hólyag panasz: medenceperem lesimítása
Isialgiánál: ellentétes oldalon kisugárzó fájdalomnál, fájdalmas oldalon a trochanter majortól az ülőgumóig simítani.
13. A periosztális kezelés elve
A csonthártya ingerlésével hatunk a belső szervekre, idegekre. Wogler nevéhez fűződik. A csonthártya táplálja a csontot, vérkeringést biztosít, idegek futnak össze rajta. Ha a csonthártyát inger éri, serken a működése. Törés esetén alkalmazzuk. A konszenzuális hatást kihasználva az ellenkező oldalon végezzük, fájdalmas kezelés. Indikáció: ugyanaz, mint a szegmentnél. Bechterewnél és SPA-nál a sternumon(szegycsont). Végezzük még a tibian(sípcsont), sacrum(keresztcsont), scapula(lapocka). Nem lehet a patellán, a claviculan(kulcscsont) és a csigolyák tövisnyúlványain. A nyomás miatt lecsúszhat az ujj, képleteket érinthet, sérthet, a csigolyanyúlvány letörhet.
A kezelési idő 20-25 perc, 1 pontot 3-5 percig kezelni. Elhelyés: lehet ülve, de fekve a legjobb.
Kontraindikáció: láz, akut gyulladás, tágult visszér, szív- és keringési rendellenesség, magas vérnyomás, terhesség, fertőző betegség, epilepszia, elmezavar, ittas, vérzékeny, daganatos, osteoporosis.
14. A masszázs helyi és távolhatásai
A masszázs mechanikai hatására a szervezetben sokrétű változások jönnek létre. Fokozódik a vér- és nyirokkeringés, gyorsul az anyagcsere, emelkedik a testhőmérséklet, fokozódik a kiválasztás. A hámsejtek szaporodása gyorsul, ezáltal a bőr ellenállóbb, feszesebb, rugalmasabb lesz. A külső elválasztású mirigyek működését is egyenletesebbé teszi. A test térfogata csökken. A folyamatos kezelés hatására megszűnnek a bőr alatti kötőszövetben levő feszülések, letapadások. Megszűnik az izmok fáradtságérzete, az izomtónus akár 30%-al is növekedhet. Az idegimpulzusok és a vérben, szövetekben megjelenő vegyi anyagok hatására kitágulnak az erek. Az ingerek hatására az irhában és a laza kötőszövetben levő hisztamin(értágító) és bradikinin(anyagcsere fokozó) aktivizálódik. Javul a vérellátás, a szövetek oxigén és tápanyag-ellátása. A nagyobb területen kialakult értágulat a vérnyomás csökkenéséhez, a szív tehermentesítéséhez vezet.
15. A masszázs során alkalmazott konszenzuális hatás elmélete
Távolthatás. Egyik oldalt kezelve tudunk hatni a másik oldalra is. A közvetett úton kialakuló távolhatások reflexes irányítás révén változtatják meg a beidegzésnek megfelelő szerv funkcióját. A vegetatív idegrendszer paraszimpatikus állapotba kerül, csökken a vérnyomás, a verejték, nyál és vizelet-elválasztás fokozódik.
16. Áthangoló vagy előkészítő masszázs
Áthangolásról akkor beszélünk, ha a hatás a teljes reakció-helyzetben változsát okoz pl. az izomtónus-rendellenesség áthangolása normál tónusra. A masszázs a szervezetet a szélsőséges értékekről középszintre állítja vissza. Bőrre való hatás: faggyúmirigyek és anyagcssere javul, vérbőség, bőrpír, hőmérséklet-emelkedés.
17. Kontrakturák kezelése
Kontraktura: izületi mozgáspálya beszűkülése. Bőr eredetű: hegesedés miatt. Kötőszöveti zsugorodás, idegrendszeri hatás.
Dörzsölés: inakat, szalagokat, ízületek környékét lehet dörzsölni.
Gyúrás: izomra hatunk, vérkeringést fokoz, fáradtságérzet csökken
Vibráció: nyugtat, lazító hatású, vérbőséget okoz, lehet géppel is végezni.
Ütögetés: ha rövid ideig tart: érösszehúzó hatású, ha hosszú ideig: értágító.
Kirázás: kontraktura-oldás. Elvégezhető a törzsön, a végtagokon, mellkason. A ritmusos erőteljes mozgások nem okozhatnak fájdalmat.
Kimozgatás: kezelt passzív kimozgatás. Mindig egy ízületet mozgatunk ki, a kimozgatás fájdalomhatárig tart. A kontrakturák oldásán túl alkalmas még a mozgásterjedelem megtartására, izom és ín lazítására, felfekvések megakadályozására.
Intermittálás: indikációja: oedema. A simítás és gyúrás között alkalmazzuk. Ritmikus szívó-nyomó hatása miatt tudjuk a bőrben és a bőr alatti kötőszövetben felhalmozott folyadékot a nyirokcsomók felé továbbítani.
18. Alternatív masszázs módszerek
Shiatsu (reflex-pontokat nyom): akupresszúra
Thai masszázs (déli stílus): ízületek kiroppanása a célja, energiavonalakon való maszírozás. (északi stílus): apró nyújtások, földön, ruhában történik a maszírozás, az egész testet maszírozzák, 1-4 órát vesz igénybe.
Yumeihoo: kiroppantás (manuál terápia). Szívtől távolodik, minden ízületet helyretesz.
Ma-uri: sok olajjal, alkarral maszíroznak, a masszőr körbetáncolja a pácienst.
Do-in: jórész önmasszázs, reflexpontokon alapszik.
Tibeti masszázs: hasonlít a ma-urihoz, meleg olajat használnak, szívtől kifelé dolgozik.
Lávaköves masszázs: relaxáló hatású, a felmelegített köveket a bőrre, ill. ruhára teszik.
Mézes: háton alkalmazzák, kézből kanalat formálnak és azzal ütögetnek. Fenyő-méz és kis tej.
Cellulit: méreganyag felhalmozódásokat lazítja fel, sokat kell inni mellette, hogy legyen, ami a méreganyagokat kitisztítja.
Nyirokmasszázs: nyirokkeringés fokozása. A nyirokcsomók felé tereli a nyirkot. Keringési problémáknál és pajzsmirigy-rendellenességnél ellenjavalt.
Kozmetikai: arc, dekoltázs kezelése, kifejezetten szépészeti.
19. gépi masszázs
A vibrációt végezhetjük géppel is. Kis frekvenciás kezelés a TENS. Előnye, hogy nem meríti ki a kezelőt, otthon is végezhető, általában elemes készülékek. Lehet állítani a kezelés idejét, a frekvencia magasságát, rezgésszámot, erősséget. Az alacsony frekvenciájú igenráramra az erek lumene szűkül, magas frekvenciájúra tágul. Ha az ingeráram frekvenciáját a készülék ütemesen váltja, az ér lumenének ütemes változása fokozza a vérkeringést. Az alacsony frekvenciájú ingeráramot izomgyengüléseknél alkalmazzák, míg a magas frekvenciájút az izom görcsös állapotának csökkentésére.
20. Közvetítő anyagok és gyógyszerek használata masszázs során.
A modern masszázs nem használ vivőanyagot, ha mégis, a tb által támogatott hintőport. Azért jó, mert csúszik, amennyire kell, de eltömíti a pórusokat és szárít.
Az olaj azért jó mert csúszik, ám nagyon kell figyelni a mennyiségre!
Bázisolaj: olivaolaj, napraforgó olaj, lehet bele tenni mandula, jojoba stb olajat.
Masszázs krémek: zsíros alapúak (mollis)
21. Váll, nyak, fej arcmasszázs elmélete
Vállöv kezelése a nyakon át a hajas fejbőrig. A csuklyásizom megemelése, dörzsölése majd kétkezes gyúrása. A nyakon a fej felé dolgozunk. A beteg mögé állva a vállövet átdolgozzuk, a lapocka felett ütögetünk, majd hosszú rezegtetéssel fejezzük be a hát kezelését.
Arcmasszázs:Beteg a hátán fekszik, fejét támasszuk meg. A simítást homloknál kezdjük, egyre erősödő fogásokkal (dörzsölés majd redőképzés). Szemöldök vonal jobbra, majd balra, orrgyöktől szájzugig simítással és dörzsöléssel. Az arc és a száj izmait körkörös simítással, dörzsöléssel, vibrációval kezeljük. Az arc két oldalán ujjbegyekkel történő gyengéd ütögetést alkalmazunk.
A fej és arcmasszázst általában kozmetikus végzi, ritkán tartozik gyógymasszőr feladatkörébe.
22. Mellkas és hasmasszázs elmélete
Beteg a hátán fekszik. Hosszanti és haránt simítások, felületes dörzsölések, a nagy mellizom gyúrása. Félkörös gyúrás a mellkas külső felszínén, ujjbegy-gyúrás a bordaporcokon. Simítás, rezegtetés.
Has: beteg a hátán fekszik, lábai felhúzva (lazák a has izmai). A kezelést az óramutató járásának megfelelően végezzük, a vakbéltől kezdve a vastagbél lefutását követve. Simítás körkörösen, haránt irányban, a vastagbél szakaszán ujjbegyes dörzsölés. Az egyenes hasizom kiemelt gyúrása, majd a vastagbél szakaszon ujjbegy-gyúrás. Hólyag felett csak simítunk. Harántgyúrás, majd a külső és belső ferde hasizmok kiemelt gyúrása. Simítás és vibráció a köldökben.
23. Derék és hátmasszázs elmélete
Beteg elhelyezése: lazák legyenek az izmai! Simítás, dörzsölés (gyalu, 4 ujjbegy, PIP ízülettel), kiemelt gyúrások a gluteusokon, felrázás. Dörzsölések a keresztcsont felett, majd nehezített tenyérrel kisimítás, a nagy farizmon befejező rezegtetés.
Hát: hosszú simítás, dörzsölések, gyúrás (kétkezes kiemelt, haránt, olló). Gerinc mellett hüvelykujj dörzsölések, a bordaközök kezelése. Lapocka körül ujjbegyes dörzsölés, majd félkörös gyúrás. Végül ütögetés (kopogtatás, paskolás, vágás, hagyintott öklözés) Befejezésként a hármas lehúzás.
24. Kiegészítő fogások, kimozgatások
Kirázás: contractura oldás. Kihúzni, körkörösen, oda-vissza rázogatás. A ritmusos, erőteljes mozgások nem okozhatnak fájdalmat.
Kimozgatás: kezelt passzív kimozgatás. Mindig egy ízületet mozgatunk ki, ami fájdalomhatárig tart.
Intermittálás: oedemanál alkalmazzuk, a simítás és gyúrás között. Ritmikus szívó-nyomó hatása miatt a felhalmozott folyadékot a nyirokcsomók felé tudjuk továbbítani.
25. Fej és váll kimozgatása
Fej: tojás I-II. Atlas-axis forgó ízület. Előre flexio, hátra extensio, rotatio, oldalirányú hajlítás: laterál flexio.
A vállöv alkotásában a szegycsont, lapocka és a vállcsúcs vesz részt. A szegycsont-kulcscsonti ízület: nyeregízület, a kulcscsont és a lapocka között gömbízület. Elevatio (emelés, 35-40 fok), depressio (süllyesztés, 5-10 fok), protrakcio (előreejtés 25-30 fok), retrakció (15-20 fok). Testhelyzet:oldalt, hason fekvő vagy ülő.
26. Gerincnyújtás, lapocka-mobilizálás
A gerinc nyújtása a nyak és vállöv fellazítása után következhet. Ülő helyzetben, állkapcsot megfogva megemelni, belégzés, kilégzés 3X, utána lassan leengedni. A nyújtást, kimozgatást akármilyen pozícióban végezhetjük. Mozgások: flexio (előrehajlítás – egyik kezem a beteg gyomrán, másik a tarkóján). Extensio (hátrahajlítás – a beteg két keze a tarkóján összekulcsolva – könyökét fogom és magamra húzom). Lateralflexio (oldalra hajlítás – az egyik kezem a beteg mellkasán oldalt, a másik kéz a beteg ellenkező oldali felkarján. A páciens alkarja a fejtetőn, a másik a test mellett lóg – oldalra fordítom a törzset, majd vissza). Rotatio (mind a két irányba, ez a lumbalis szakaszon a legmozgékonyabb).
27. Törzskimozgatás elmélete
A kimozgatást minden pozícióban végezhetjük. Mozgások: flexio (előrehajlítás – egyik kezem a beteg gyomrán, másik a tarkóján). Extensio (hátrahajlítás – a beteg két keze a tarkóján összekulcsolva – könyökét fogom és magamra húzom). Lateralflexio (oldalra hajlítás – az egyik kezem a beteg mellkasán oldalt, a másik kéz a beteg ellenkező oldali felkarján. A páciens alkarja a fejtetőn, a másik a test mellett lóg – oldalra fordítom a törzset, majd vissza). Rotatio (mind a két irányba, ez a lumbalis szakaszon a legmozgékonyabb). Pl: oldalt fekvő helyzetben (a beteg alul levő keze a fej alatt, a másik kezével a tarkóját fogja – a beteg háta mögött állok, az egyik kezemmel a medencéjét rögzítem, a másikkal a könyökét fogva a törzset fordítom). Ülve a beteg kezét tarkóján összekulcsolja, a kezelő az egyik kezével a beteg könyökénél húzza, a másikkal a beteg túloldali vállát tolva rátolunk, majd a kezeket megcserélve a másik irányba elvégezzük ugyanezt.
28. Csípőízület és térdízület kimozgatása
A csípőízületet a medencecsont ízületi árka és a combcsont feje alkotja. A csípőízületben létrejövő mozgások: flexio nyújtott térddel (80-90fok), flexio hajlított térddel(120-130 fok), extensio (0-15 fok), abductio (40 fok), adductio (30fok), kirotatio (45 fok), berotatio (45 fok).
Térdízület kimozgatása: a térdízületet a femur distalis vége, a tibi proximalis vége és a patella alkotja. Csapóízület. Mozgásai: flexio (120-135 fok), extensio (0-10 fok). Hanyatt fekve combot alulról és a sarkát fogja (patella kimozgatás). Hason fekve combot lefogja, bokát alulról emeli.
29. Könyökízület és csuklóízület kimozgatása
A humerus distalis vége, ulna proximalis vége és a rádius proximalis vége alkotja. Ízületek típusai: karcsont és radius között gömb, karcsont és ulna között csapó, ulna és radius között forgóízület. Mozgások: flexio (150fok), extensio (0-10fok), supinatio- kifelé fordítás(70-80 fok), pronatio- befelé fordítás (80-90 fok).
Csukló ízület: az orsócsont distalis része és a kéztőcsontok proximalis sora alkotja. Tojásízület. Mozgások: flexio (70-80fok), extensio (70fok), radial deviatio- hüvelyk felé (20-30fok), ulna deviatio –kisujj felé (30-40 fok).
A kötőszöveti masszázs
A kötőszöveti masszázs kizárólag gyógymasszázs, vagyis csak betegségek kezelésére alkalmas. A masszázs nem pihentető vagy relaxáló, a páciens többnyire ülő helyzetben van, és a fogások egyes helyeken kellemetlen is lehet. A masszázst leggyakrabban csak fedetlen háton végzik, más testrész rendszerint érintetlen marad.
E masszázs alapjait Elizabeth Dicke 1929-ben dolgozta ki, saját magán kísérletezve. A gyógytornásznő alsó végtagi érszűkületben szenvedett, a tünetként felbukkanó derékfájdalmakat a keresztcsont fölött úgynevezett „húzó” fogásokkal próbálta csillapítani. Ekkor az alsó végtagban bizsergést érzett és enyhe melegség öntötte el. A saját kezelését többször is megismételte, minek végeredménye az lett, hogy lábát nem volt szükséges műtétre vinni. Ezek után saját tapasztalataiból jegyezte le e masszázs alapjait, és pontos meneteit, majd bevezette, mint egy új gyógymódot.
A kötőszöveti masszázs elmélete a következő: A belső szervrendszerek betegségei során a kötőszövetekben változó feszülés jön létre. A masszázs során alkalmazott távolhatás a vegetatív idegrendszeren keresztül érvényesül. Mindezen tények után kutatók kapcsolatot találta a vegetatív idegrendszer és a kötőszövetek között. A kötőszövet mechanikai ingerlése így szegmentálisan (szelvényezetten) befolyásolja a szervek működését. A vegetatív idegrendszer tónusállapotát normalizálni lehet általa, ehhez azonban elengedhetetlen a vegetatív idegrendszer kiváló ismerete.
A kötőszöveti masszázs technikája: a masszázs fogásai leginkább a svédmasszázs technikájára hasonlít, de van néhány speciális szabály. A kezelést mindig 3. és 4. ujjal végzik (középső és gyűrűs ujj). A technika lényege a 3 ütemű, a 2 ütemű technika és a terápiás lehúzások. A 3 ütemű technikát csont közelben végzik. Rátenni, elhúzni és kampószerűen a csontra húzni a kötőszövetet. Fontos, hogy az ujj ne a bőrön haladjon, hanem a kötőszövetet húzza. Ez a „kampó” fogás okozhat némi kellemetlen érzést, fájdalmat a páciensnél. A 2 ütemű technikában a „kampó” elmarad. A masszázs érinti a keresztcsontot, a bordákat és a gerincet, a lapockát, a vállakat, és a hasat is, egy masszázs 5 pontosan előírt menetből áll, egy kezelés körül-belül 30-40 percig tart. Egy kezelési ciklus 13-18 kezelésből is állhat, melynek során az első 4-5 alkalomnak egymást követő napon kell megtörténnie, különben a vegetatív válaszreakciók nem jelentkeznek. A kötőszövet lazulása esetén lehet lecsökkenti a masszázs időtartamát és lecsökkenteni heti 3-4 alkalomra a kezelést.
Bár ez a fajta masszázs nem az, amire az ember szívesen járna el minden héten, hatása érszűkületnél, vesegyulladás után, gyomorhurutnál és egyes reumás izületi betegségnél határozottan jótékony.
Nyirokmasszázs
Bár valamennyi masszázsról elmondható, hogy az egészségre nagy mértékben pozitív befolyással van, technikájukban lényegesen különbözhetnek. Az európai gyógymasszázsok, mint például a kötőszövet vagy a szegment masszázs pontos anatómiai és a vegetatív idegrendszeri ismeretekre épülő masszázsfajták. A keleti masszázsoknál, mint a thai masszázs vagy a mau-ri, sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a test energiaáramlatainak harmonizálására, energiaközpontok szabályozására.
A nyirokmasszázs, ha lehet élni egy ilyen 21. századi kifejezéssel, egy ritka hibrid, mely a dán Dr. Emil Vodder biológus tapasztalataira és orvosi tudására épül, valamint a Kínai meridián masszázs alapvető technikáit ötvözi és foglalja magába. Az 1930-as években fejlesztette ki, és az európai orvosi körök sokáig nem voltak hajlandóak elfogadni, mert azokban az időkben nem volt engedélyezett a nyirokcsomók masszírozása.
A nyirokmasszázs másik neve a nyirokdrenázs. A drenázs szó jelentése víztelenítés, váladék és foyladék elvezetés, mely pontosan tükrözi a masszázs lényegét. Az évek múltán a nyirokmasszázs vagy nyirokdrenázs tudománya bebizonyított és elismert kezeléssé vált, mely azóta komoly terápiává fejlődött. Alkalmazható testsúlycsökkentésre, belgyógyászati, izületi problémák gyógyítására, de a legfontosabb hatása az immunrendszer erősítése és a méregtelenítés.
A nyirokmasszázs lényege, hogy technikája megfelelő használatával megszünteti a szöveti nyirokpangást, aktiválja az immunrendszert, beindítja a méreganyagok eltávolítását, ezáltal támogatva a sejtek és szövetek regenerálódását. Csökkenti a gyulladásra való hajlamosságot, a meglévő gyulladások gyógyulását támogatja.
Nyiroknedv keletkezik, mikor a kisartériákból folyadék kerül a szövetek közé. Ilyen például ha megégetjük a bőrünket, és helyén kis, szalmasárga színű folyadékkal teli hólyag keletkezik. Ennél sokkal súlyosabb módon halmozódik ez fel, ha gátolva van az elfolyás, traumák vagy gyulladások miatt. Ilyenkor a terület megduzzad, a bőr megfeszül. A nyirokcsomók (csecsemőmirigy, mandula, lép, vakbél stb.) feladata többek között hogy az immunrendszer védekezőképességéhez elengedhetetlen sejteket faktorokat termeljenek, ezért helyes működésük rendkívül fontos.
A nyirokdrenázs eredményeként a nyiroknedv visszakerül a keringésbe, a pangás és a duzzanat megszűnik. Az érpályára visszakerült nyiroknedv szállítja el a méreganyagokat is, majd később ez eljut a májhoz és a veséhez, ahol vagy átalakulnak vagy kiválsztódnak. Tehát a helyes alkalmazása sokrétű. Javítja az immunrendszert, aktiválja az anyagcsere folyamatokat, és közvetett módon javítja a keringést, a sejtek táplálék ellátását is.
A masszázs technikája körkörös, nyomó-simító mozdulatok. Az alapfogások a szív felé haladó, pumpáló jellegű fogások, melyek a nyirok elfolyását segítik elő a kulcscsont feletti részeken. A nyiroknedv gyűjtőterületeket (nyirokcsomókat) mindig az oda tartozó területek előtt kezdik kezelni. Ez azért fontos, hogy a perifériáról érkező elfolyás ne ütközzön akadályba. A nyirokcsomók masszírozása rendkívüli óvatosságot igényel. A kezelés időtartam egy-másfél óra is lehet. Látható és érezhető hatás érdekében nem elég egy kezelés, folyamatos kezelésre van szükség.
Jobb hatás érhető el más natúrmedicínák alkalmazásával, például szaunával, aromafürdőkkel.
SZEGMENMASSZÁZS
ELŐKÉSZÍTŐ ÁTHANGOLÓ MASSZÁZS(CENTRÁLIS KEZELÉS)
A szegment masszázs előkészítő része az áthangoló masszázs, mellyel a szervezet vegetatív áthangolását végezzük. (Ekkor a szimpatikus beidegzést paraszimpatikussá hangoljuk.)
A beteget hasra fektetjük és a farkcsigolyáktól az occipitalis-ig dolgozunk rajta.
Simítás:
Kétkezes párhuzamos simítással kezdjük, váltottkezes, körkörös és harántsimítással folytatjuk.
Dörzsölés:
A keresztcsont környékét ujjbegyesen, tenyérgyökösen átdörzsöljük, a keresztcsonton fűrészfogást alkalmazunk. Hasonlóan járunk el, mint a kötőszöveti „medence menetnél”.A gerinc mellett az L5-C3 csigolyáknál „fenyőfázunk”.A paravertebrális izmokon, ujjbegyes és tenyérgyökös dörzsölő, vasaló, gyalu és fogásokkal dolgozunk.A hát bordai szakaszán fűrész, karom, vasaló, gyalu és smiss fogásokat alkalmazhatunk.A nyaki szakaszon csupán ujjbegyes és fenyőfa dörzsölést végezhetünk.Lapocka környékét és a lapockát ujjbegyesen átdörzsöljük.
Gyúrás:
A háton tetszőleges fogásokkal gyúrhatunk is.Kiegészítő fogások:Tövisnyúlvány fogással (gyúrás) végigmegyünk a csigolyák felett.A gerinc két oldalán rombuszfogással gyúrunk.A paravertebrális izmot csavaró fogással dolgozzuk meg.A legvégén gyöki kihúzásos, lineáris dörzsöléssel zárunk. Ez utóbbi hasonlít az ún. rövid-szegment kezeléshez, de az kombinálva van a gyöki lazítással.
Ezután megkezdhetjük a szegmentek kezelését.
A szegment masszázs javallatai és ellenjavallatai
Javallatok:
- Zsigeri szervek betegségeinek krónikus szakaszában:- szív, keringési betegségek- tüdőbetegségek /asztma (rohamokban jelentkező nehézlégzés), bronchitis (hörghurut), emphysemák (tüdőtágulat) /- emésztő szervek /gyomor, bél, krónikus máj és epebántalmak / betegségei- vese panaszok- fejfájások- mozgásszervi megbetegedések (reumás, ortopéd, traumás betegségek /különösen ott, ahol helyi masszázst nem alkalmazunk pl. gipszelt láb /).
Ellenjavallatok:
- láz- heveny gyulladások- menstruáció- terhesség- fertőző bőrbetegségek- daganatok- mélyvénás trombózis- vérzékenység és visszérgyulladás- valamint a csont – ízületi – izomsérülések- rándulások – ficamok heveny szakasza.
A szegment masszázs elve, alkalmazási területei
(Perifériás kezelés)
Gaskell doktor állatkísérleteken figyelte meg az azonos gerincszelvényhez tartozó bőr és zsigeri szerv kapcsolatát.
Head embereken is bizonyítottnak látta ezt. Megfigyelte, hogy a belső szervek megbetegedésekor meghatározott bőrfelületen érzékenység mutatkozik. Diagnosztizálásra használta fel e tapasztalatot.
Oka: a bőr, az izmok, ízületek, csontok, erek a belső szervek azonos gerincvelői szegmentumból nyerik idegi ellátottságukat és funkcionális kölcsönhatásban állnak egymással.
Mackenzie doktor felfedezte, hogy nem csak a bőr, hanem a szelvényhez tartozó kötőszövet és izom is érzékeny. Később rájött, hogy belülről kifelé irányuló hatást megfordíthatjuk, és a bőrön, kötőszöveten, izmon keresztül terápiás céllal hatni tudunk a zsigeri szervekre. A zónákon belül vannak fokozott érzékenységi pontok, un. maximál pontok.
Reflexzónák (szegmentek) a gerinc idegkilépési szelvényzettségének felelnek meg. Craniáltól (koponyától) caudal (farkcsigolya) irányba szelvényekre tagozódik (metamerekre, dermatoma-ra).
A szegment-masszázs célja: a betegséget fenntartó reflexkör megszakítása és a szegment szöveti állapotába beállított kóros funkció változás normalizálása.
A reflexológiás kezelésnél nem a megbetegedett szerven végezzük, hanem a szerv vagy szövet betegsége által kiváltott reflexzónában. Fogásai a svéd masszázs fogásaira épülnek.
Iránya:
Hason fekvésben a gerinc felé Þ Kívülről befelé /végtagnál a perifériáról a szív felé / Þ Alulról fölfelé /szegmentként, ha már az előző állapota jó /.
Hanyatt fekvésben a szegycsont felé Þ Kívülről befelé /végtagnál a perifériáról a szív felé / Þ Alulról fölfelé /szegmentként, ha már az előző állapota jó /.
Menete:
A korábban leírt előkészítő-áthangoló masszázskezelés után folytatjuk a következőkkel:Végrehajtásánál nem használunk vivőanyagot!Kezelést csak az akut szakasz lezajlása után szabad elvégezni!Mindig a szívvel, vagy a beteg féllel ellentétes oldalon kezdjük a kezelést.Páros szervnél, ha mind a kettő beteg, a szívvel ellentétes oldalon kezdjük a kezelést.Ha táblázatból vagy kézi diagnosztizálással dolgozunk, alulról és felülről 3-3 szegmentet hozzá veszek az érintett területhez.Caudaltól a cranialis irány felé (lentről felfelé) haladunk szegmentenként.Gyöki fellazítás a meghatározott szegmenteknél (mind a két oldalon egyszerre)
Szegmentenként: simítás, dörzsölés, gyúrás, vibráció és erős simítás.
La-Ci mester
Forrás : Facebook
